Vajon merre....
2010.03.21
Tavaszi lágy nap fénye
simítja éj csillag fekete ráncát.
Párnámra gyűrt álmaim
halk sóhajos vágyát.
Kövirózsaként kiülnék e fényre,
de bénít a csendes magány.
Míg halk sűrű pozsgás sóhaj
követ, feléd mély színű álom jár.
Így csak határát súrolom létnek,
s lekuporodom barackfám alá,
Belenézve vakító aranyfénybe,
mert csak vak szemekkel láthatom,
Vajon, merre jársz?!....
Megjegyzés: N.R.R.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
